Moy mesterről

Korai évek Kínában

Moy Lin Shin mester a taoizmus és a taoista művészetek tanulásának és gyakorlásának szentelte életét. Fiatalként súlyos egészségi problémával küzdött, amiben talán a II. világháború alatti Kína viharos életkörülményei is szerepet játszottak. A taoista művészetek segítségével képes volt teljes mértékben visszaállítani egészségét. Ettől vezérelve, életét mások segítésével töltötte.

A háború után Moy mester csatlakozott egy taoista kolostorhoz, ahol, mint a rend szerzetese meditációt, rítusokat és szertartásokat tanult. Családja 1949-ben, a kommunista forradalmat követően Guangdong tartományból Hongkongba költözött. Moy mester itt folytatta templomi képzését, s ezzel egyidejűleg több tanártól tanult belső harcművészeti stílusokat.

Tanulás és fejlődés Hongkongban

Moy mester Liang Zipeng mester, kantoniul Leung Ji Pang (1900-1974) tanítványa lett, aki a Lok Hup Ba Fa (Liuhe Bafa), tai chi és más mozgásművészetek kimagasló tanára volt. Liang mester a Sanghaji Jungwu Harcművészeti Akadémiából érkezett Hongkongba, mint a saskarom stílusú Wushu nagyra becsült gyakorlója. Liang mester élete késői szakaszában energiáit a belső művészetek, mint a Lok Hup gyakorlására fordította. A látványában elegáns és belsőleg erőteljes Lok Hup forma különleges szerepet játszott abban, ahogy Moy mester összeállította a Taoist Tai Chi^® művészeteket.

Éveken keresztül tanult Sun Dit mestertől, aki Liang mester másik tanítványa volt, és akit a Hsing-I és a Push Hands stílusokban megszerzett képességei tettek ismertté. Ez alatt az idő alatt találkozott egy Qigong mesterrel is, aki remeteként élt és általában nem fogadott tanítványokat. A remete mester azonban Moy mester iránt érzett együttérzése miatt mégis tanítványának fogadta. Az elkövetkező években Moy mester egészsége tovább javult.

Az egészségének javítása érdekében keményen gyakorló Moy mester Guanyin-hoz, az együttérzés bodhiszattvájához fohászkodott segítségért, és megfogadta, hogy életét mások segítésének szenteli. Keményen dolgozott, hogy megértse az általa gyakorolt belső művészetek egészségjavító lényegét. Ezt aztán beépítette a Fung Loy Kok Taoista Intézet által oktatott tai chi formába.

Kivándorlás Kanadába és a szervezet növekedése

Mielőtt 1970-ben Moy mester kivándorolt volna Kanadába, aktív szerepet vállalt a hongkongi hagyományos, három vallást egyesítő templom, a Yuen Yuen intézet tevékenységében. 1968-ban társalapítója volt (Mui Ming-to és Tang Yuen Mei asszonnyal együtt, akik mindketten taoista szerzetesek voltak) a Hongkong új területein megalapított Fung Loy Kok Taoista Templomnak. Kanadába érkezve megalapította a Torontói Tai Chi Egyesületet, a Kanadai Taoist Tai Chi Társaságot, a Fung Loy Kok Taoista Intézetet (Mui Ming-to mesterrel) a Gei Pang Lok Hup Akadémiát, amit volt mestere emlékének Liang mesternek szentelt, majd a Nemzetközi Taoist Tai Chi Társaságot. A Moy mester által Kanadában életre hívott szervezetek ma már a Fung Loy Kok Taoista Intézet alá tartoznak.

Moy mester, a nagylelkű vezető

Moy mester a taoista tanok – a nagylelkűség, az alázat és az önzetlenség – élő példája volt. Önmagát önkéntes oktatónak nevezte, és gyakran említette, hogy tanítványként gyakran jár vissza saját tanáraihoz. Ő volt az első, aki pénzt adományozott a szervezet projektjeire, és számtalan jótékonysági tevékenységet kezdeményezett személyesen.

Bár folyamatosan dolgozott azon, hogy világméretű szervezetet hozzon létre mások segítésére, az élet apró részleteire is figyelt. Egy nap például azt olvasta az újságban, hogy egy helyi tűzoltóállomásnak nagy szüksége lenne újraélesztő gépre. Moy mester két nap múlva már adománygyűjtést szervezett, majd nyolcezer dollárról szóló csekket küldött a városi tanács legközelebbi ülésére.

Ő kezdte el az „ételt a hajléktalanoknak” programot, ami mind a mai napig működik hétfőnként a torontói D’Arcy utcai központban, ahol egy tál étellel kínálják a rászorulókat. A D’Arcy utcai központban biztatta Moy mester a tagokat arra is, hogy segítsék az időseket azzal, hogy ingyenes angol órákat tartanak a nem angol ajkúaknak, valamint szervezzenek közös szenior banketteket, segítsenek a szállításban, kirándulások szervezésében, otthonok látogatásában és hasonló szociális tevékenységekben. Az évek során személyesen több százezer dollárt gyűjtött különböző közösségi szervezeteknek.

Számtalan példája van annak, hogy Moy mester a szükséget szenvedőknek segítséget nyújtott, így például Taoist Tai Chi^® edzéseket szervezett a HIV/AIDS betegséggel és más egészségi problémával küzdőknek. Személyesen vezette azt az adománygyűjtő mozgalmat, amelynek eredményeként megépült az Ontario állambeli Orangeville nemzetközi egészség-helyreállító központ, ahol egészségi problémával élő emberek különleges programokon vehetnek részt.

Moy mester, a taoizmus és a Fung Loy Kok Taoist Tai Chi®

Moy mester tanítása mindenki számára elérhető volt személyes példáján és mentorálásán keresztül. Mások szenvedésének enyhítése érdekében dolgozott, megtestesítve az erről szóló taoista elvet. Egyedülálló elköteleződéssel szentelte életét nemcsak e belső művészeteknek, de a másokon való segítésnek is — még akkor is, amikor a folyamatos oktatás és a szervezet fejlesztése saját egészségének rovására ment. Sűrűn tartott edzéseket és különböző programokat Kanada-szerte, eljutott az Egyesült Államokba, Nagy Britanniába, Európába, Ausztráliába és Új Zélandra. Személyesen tanított több tízezer embert, inspirálta és javítgatta azokat, akik elkötelezetten gyakoroltak.

Moy mester olyan egyedülálló szervezetet hozott létre, ahol az átadott tudás széles rétegekhez tud eljutni, és amely hordozója az olyan taoista céloknak, mint a szív megszelídítése, mások segítése és az együttérzés ápolása. Amikor azt kérdezték tőle, miért „Taoist Tai Chi^® művészeteknek” nevezte el ezt a rendszert, azt válaszolta, hogy nevezhette volna „Moy stílusnak” is, ami nem volt szokatlan az új stílusok elnevezésekor a  tai chi világban. Ő úgy indokolta a „Taoista” elnevezést, hogy ezzel határozottan mutasson a taoista hagyományból eredő gyökereire. Moy mester a taoista művészetek egységbe foglalásával a teljes átalakulás művészetét alkotta meg, s bár ez életének nagy műve, soha nem felejtette el, hogy ő is csak egy a több generáción át gyakorlók közül, akik mind hozzáadtak valamit ehhez a jelentős tudáshoz.

Moy mester víziója mások segítéséről kifejezte mély tudását a taoista művészetekről, mint fizikai és spirituális gyakorlatról. Tanítványait arra biztatta, hogy a teljes képet keressék az egészségben. A taoizmusban a test, az elme és a szellem harmonikus kölcsönhatása a jó egészség egyik záloga. Ahogy a gyakorlókban kialakul a belső harmónia, segíthetik a harmónia kialakulását másokban és a körülöttük lévő világban. Moy mester személyes példája az önzetlen adományozásról és együttérzésről számos embert segített, és a taoista művészetek mély megértésén keresztül élesztette fel az ősi taoista bölcsek elveszett tudását.